Ízelítő a kiálított tárgyakból

  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból

Látogatók száma

Tartalom találatai : 108122


PDF Nyomtatás E-mail

B

eregszász, ez a történelem során sok próbát kiállt, korábban magyar szabad királyi város és vármegyeszékhely, ma Ukrajnához tartozik. Ukrajna legkisebb megyéjének, hivatalosan Kárpátaljának negyedik legnépesebb városa Ungvár, Munkács és Huszt után. Jelenleg a Beregszászi járás székhelye. 2001. május 17-én emelkedett megyei alárendeltségű városi rangra.

Számos lelet bizonyítja, hogy Beregszász már az őskorban emberlakta vidék volt. Sok helyen kerültek elő durva, csiszolatlan kovakő szerszámok, fegyverek (balták, vésők, kések, stb.), melyek kétségtelenül az őskőkorszakból származnak. Lehoczky Tivadar, vidékünk neves történelem- és néprajzkutatója, régésze több őskori települést tárt fel vidékünkön a XIX. században. 1875-ben a beregszászi Nagy-hegy nyugati oldalán fekvő Kisrigó-dűlőben fedezte fel az első őskori település nyomait. 1879-ben a Kerek-hegy egyik szőlőjében igen szépen megmunkált, csiszolt kőcsákányt ásott ki. A Makkosjánosi keleti határában előkerült 4 cm átmérőjű horog- vagy hálósúly egyértelműen bizonyítja, hogy az ebben a korban élt őseink halászattal is foglalkoztak.

Vidékünk kedvező földrajzi fekvése miatt már az időszámításunk előtti évszázadokban vonzóvá vált a különböző népek, törzsek számára. Hosszabb ideig megtelepedtek itt a szarmaták, a gótok, a hunok, a barbárok, az avarok, a kelták, amiről szintén számos régészeti emlék tanúskodik.

A rómaiak a VI. század közepén jelentek meg vidékünkön, amikor Theodor római császár seregei csapást mértek az avarokra, visszaszorítva őket a Tisza mögé. Egyes feltevések szerint vidékünk egykor római gyarmat volt, melyet Peregium néven ismer a történelem. Sajnos ebből a korszakból kevés tárgyi bizonyíték áll rendelkezésünkre.

A honfoglalás előtt itt élt emberekről sajnos keveset tudunk, de az biztos, hogy a magyarok már lakott települést találtak a mai város helyén. Ma még nem áll rendelkezésünkre olyan mennyiségű értékelhető régészeti lelet, amely alapján biztosan meghatározhatnánk a magyar honfoglalók által itt talált népesség jellegét.


A

 Múzeum hosszú, de keskeny folyosóján több száz korabeli fotón keresztül kísérhetjük az egykori Beregvármegye eseményekben, tragikus fordulatokban gazdag tötrénelmi szkaszait az 1900-as évektől napjainkig.

Az 1. számú kiállítótermében bemutatásra kerül többek között az i.e. 250000-40000 évvel ezelőtt vidékünkön élő Neander-völgyi, valamint a i.e. 40000-10000 évvel ezelőtt itt élő Cro-magoni ősemberek létét feltételező kőszerszámok, cserépedények, és nem utolsó sorban az új kőkori ember eszközei és szerszámai. Mindezek mellett megtekinthetik az I.-II. világháborús tárgyak mellett, a több mint 100 évvel ezelőtt készült kétdimenziós képet készítő eszközt, egy I. világháború előtti varrógépet és olyan kuriózumnak számító leleteket, mint például Petőfi Sándor első levelét, amit Arany Jánoshoz írt, vagy akárcsak egy Bródy András levelet, amit Horthy Miklósnak címezett.

Említést érdemel még városunk szülötte, a világ legerősebb embere, Ivan Fircák Kroton, aki 64 négy országban járt, olimpiai bajnok volt és a független Kárpát-Ukrajnáért vívott harcot. 1928-ban az angol királynő a „Kroton” azaz Herkules titulust adta neki.

További különlegességek, mint a gyufaszálakból készült templomok, épületkomplexumok, paraszti házak makettjei, a 63 éven át nem látott Beregszász zászlaja, kétnyelvű utcanévtáblái kápráztatják a kedves látogatót a felsorolt tárgyak teljes igénye nélkül.

Kiállítótermeink vizuális bebarangolását kategóriákba gyűjtött, képgalériákon keresztül élvezhetik az oldal böngészői, azaz, Ön! Végigvezessük Önt helytörténeti-, régészeti-, kultúrális-, érem-, fotó-tárlatainkon keresztül Beregszász több mint 1000 éves múltra vissztekintő történelmén.